Postacíme: 3763 Bódvaszilas, Kossuth Lajos út 21.
Telefonszám/fax: (48) 454-015; (48) 554-503
Weblap: http://www.bodvaszilas.hu/
E-mail cím:
Fülöp József
Telefonszám: (48) 454-015; (70) 382-4792
E-mail cím:
Életrajza:
(*1967) Magyar-történelem szakos tanár. Tanulmányai: 1973–1981: Körzeti Általános Iskola (Bódvaszilas); 1981–1985: I. sz. Ipari Szakközépiskola, Miskolc * érettségi; 1987-1991: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger * magyar-történelem szakos ált. iskolai tanár; 1991–1994: Római Katolikus Egyházmegyei Teológiai Tanfolyam, Miskolc * hitoktató; 2003-2004: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar * Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga. Munkahelyei: 1985–1987: MÁV Gépállomás; 1987–2010: Körzeti Általános Iskola, Bódvaszilas; 2010-től Bódvaszilas község polgármestere.
Nős (1993), felesége Fülöpné Mihalik Mónika angol szakos nyelvtanár; gyermekeik: Áron (*1994), Antónia (*1996).
- Farkas Árpád
- Képes Roland
- Kosik Ákos
- Kosik László
- Mihalik Bertalan
- Szampiás János, alpolgármester
Címertani leírása: Álló, csücskös talpú, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében ezüst rozmaringágak által kísért kétlevelű arany szőlőfürt lebeg. A pajzs alatt egy szalag helyezkedik el BÓDVASZILAS felirattal.
A címerábrázolás indokolása: A címer a község feudális kori pecsétjének az ábráját idézi, és ez által az önkormányzat jelentőségére, régi voltára utal. A jelkép megtartásával tiszteleg az ősök emlékezete előtt is. A szőlőfürt a mezőgazdaság fontosságát fejezi ki, míg a rozmaring a hagyományokra utal.
Naprakészen a Közadattár és a Nemzeti jogszabálytár oldalakon érhetők el.
A Bódvaszilas Község Önkormányzata az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) alapján természetes és jogi személy ügyfelei számára az Önkormányzati Hivatali Portálon vagy az elektronikus űrlappal nem támogatottak ügyek esetén az e-Papír szolgáltatás segítségével lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézésre.
Az E-ügyintézési tv. 9. § (1) alapján a gazdálkodó szervezetek számára 2018.01.01-től kötelező az elektronikus ügyintézés, elektronikus ügyintézésre kötelezettektől papír alapon nem áll módunkban ügyinditó dokumentumot befogadni.
Amennyiben az elektronikus ügyintézésre kötelezett gazdálkodó szervezet ügyfél nem elektronikus úton nyújtja be kérelmét, akkor az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 46. § (1) a) pontja értelmében a kérelem visszautasításának van helye.
Ügyfélfogadási idő:
-
H: 8:00 – 17:00
-
SZ: 8:00 – 12:00
-
P: 8:00 – 12:00
Vezetője Varga Vincéné – jegyző
(48) 454-015 (2 mellék)
Saláta Zsuzsa – aljegyző, anyakönyvvezető
(48) 454-015 (2 mellék)
Igazgatási ügyintézők:
Telefonszám: (48) 454-015
E-mail cím:
| mellék | |||
| Kosik Györgyné | általános irodai adminisztrátor | 3 | |
| Vitáriusné Kövesdi Ágnes | szociális és igazgatási ügyintéző | 3 | |
| Takácsné Zsiborács Dóra | szociális segítő | 3 | |
| Pozsgai Gabriella | általános igazgatási ügyintéző | 2 |
Pénzügyi ügyintézők:
Telefonszám: (48) 554-503
E-mail cím:
| mellék | |||
| Bakné Somodi Mária | gazdálkodási főelőadó | 6 | |
| Bene-Doszpoly Réka | pénztáros | 4 | |
| Derján Józsefné | gazdálkodási főelőadó | 5 | |
| Drótos Edina | adóügyi ügyintéző | 5 | |
| Kleiberné Szlifka Éva | gazdálkodási ügyintéző, pénztáros | 6 | |
| Oláhné Kerekes Angéla | pénztáros, adminisztrátor | 4 | |
| Turcsik Barnabásné | adminisztrációs ügyintéző | 6 |
Bódvaszilasi Települési Értéktár Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei
1. A 18–19. századi szilasi Esterházy-uradalomhoz kapcsolódó épületek
A település virágkora a 17. század végén megszületett Esterházy-uradalom 18–19. századi működésére tehető. Ekkor számos, településtörténeti és településképi szempontból meghatározó épület jött létre (némelyik középkori/újkori előzményépítmény/épület átépítésével), ezek: a római katolikus templom hatszögletű erődfala (17/18. század), római katolikus templom és plébániaház (1772/73), Esterházy–Koós-kastély (1770 körül), uradalmi majorság a magtárral (1770 körül), számos, mára jelentősen átépített uradalmi épület (pl. serház, malom, szatócsüzlet, tisztviselői szállások stb.), illetve kegyúri engedéllyel épült református templom (1804).
2. Bódvaszilas népi építészeti emlékei
A település népi építészeti emlékei (lakóházak, gazdasági épületek, kútházak, kemencék, kerítések, présházak stb.) a felvidéki építészeti hagyományok tanúi. A legkorábbi – feltehetően 18. századi – épületek a település patakparti szalagtelkein álltak, ezek napjainkra több átépítésen estek keresztül, utóbb a 20. század fordulóján, amikor számos új lakóház épül az „amerikás” szilasiak megrendelésére. Ezt követően 1920 és 1938 között épülnek még a hagyományos építészeti elemeket őrző épületek, illetve röviddel 1950 után ezek már nem épülnek többé. A népi építészeti örökség részét képezik még a hagyományos formákat őrző szőlőhegyi présházak, pincék.
3. Bódvaszilas, mint járási székhely 1920 és 1938 között épült középületei
A település rövid ideig viselt járási székhely rangja (1920 és 1938 között) megkövetelte olyan középületek létrehozását, mely a járás egyes igazgatási funkcióinak adott helyszínt, illetve a székhelyközség szolgáltatásait szaporította. Ezek: járási főszolgabírói hivatal (ma posta, épült 1926 körül), körjegyzőségi hivatal (ma önkormányzati hivatal, ép. 1935–36), csendőrség (ma rendőrség, ép. 1926 körül), Őrangyal Gyógyszertár (ép. 1924 körül), cédulaház (ép. 1927).
4. Az alsó-hegyi barlangkutatás
A település északi határában található Alsó-hegy tudatos karsztkutatása 1911-ben indul meg, aztán 1927-ben szervezik az újabb Vecsembükki Expedíciót. Az 1960–70-es években végzett vízföldtani, földtani, barlangtani vizsgálatok, a Meteor barlangkutató táborok sorra hozzák az újabb és újabb eredményeket: új felfedezett barlangok, közöttük az 1961-ben feltárt Meteor-barlang, a Vecsembükki-zsomboly addig ismeretlen aknái, a karsztforrások víznyomjelzéses adatai, újabb feltárt zsombolyok és barlangszakaszok. Mindannak az alapját, amit ma az Alsó-hegyről tudunk, azt ekkor térképezik fel, ekkor vetik papírra. Az alsó-hegyi barlangkutatás történetét ma legteljesebben az Esterházy–Koós-kastélyban rendezett kiállítás foglalja össze.
5. Az Alsó-hegy és a Dusa barlangjai és más karsztjelenségei
Bódvaszilason ma az Országos Barlangnyilvántartás adatai szerint 57 barlangot tartanak nyilván. A Gömör–Tornai-karszt (az Aggteleki- és Szlovák-karszt együttes) barlangvilága, így a Bódvaszilas határában emelkedő Alsó-hegy és a Dusa barlangjai is 1995-től az UNESCO Világörökség jegyzékén szerepelnek. A mészkőhegyek a barlangok mellett olyan sajátos formakinccsel rendelkeznek, amelyek egyedivé teszik a karsztot: töbrök (dolinák), víznyelők (ponorok), karsztforrások, ördögszántások (karrmezők) stb. Az Alsó-hegy karsztjelenségeit az 1999-ben kijelölt Alsó-hegyi Zsombolyos Tanösvény mutatja be.
6. A szilasi káposzta és a szilasi káposztás ételek
A 20. század elejére egy település szerte termesztett helyi fajta jött létre, ez a szilasi káposzta. A bódvaszilasi káposztatermesztést szinte minden család folytatta valamikor, egészen az 1960-as évek téeszesítéséig.
A termesztés leginkább a Szilas-patak két partján elterülő szántókon folyt: a Káposzta-kertben és a Kender-földön. A káposztából készült ételek Szilason is kiemelt szerephez jutottak a parasztság táplálkozásában: savanyították, tészta- és hús-ételek készültek vele. A káposztás ételeket népszerűsíti a Bódvaszilasért Baráti Kör évente, októberben megrendezett Káposztás Napja.
Helyi Értéktár Bizottság
A települési értéktárba nemzeti érték felvételét bárki kezdeményezheti. A javaslatok beadása folyamatos, az első részhatáridő 2015. augusztus 1-je! A javaslatokat az alábbiakban letölthető adatlap segítségével lehet megtenni. A kinyomtatott és kitöltött adatlapot a Polgármesteri Hivatalban lehet beadni.
A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet kimondja, hogy a nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében az egyes szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni. A Települési Értéktár Bizottság szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba.
Az értéktár bizottság munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket; félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének.
A helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez, illetve a megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában, a rendelet által meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. A Települési Értéktár Bizottság a hozzá beérkezett javaslatot megvizsgálja, és a megyei, tájegységi vagy települési értéktárak valamelyikébe való felvételéről az értéktár bizottság a javaslat benyújtását követő 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. Egyúttal a települési és tájegységi értéktáraknak a megyei értéktárba való megküldésekor az értéktár létrehozója javaslatot tesz arra, hogy mely nemzeti értékek felvételét javasolja a megyei értéktárba. A megyei értéktárban nyilvántartott értékek hasonló eljárás után bekerülhetnek a Nemzeti Értéktárba, amelynek nyilvántartásából választja ki a Hungarikum Bizottság a hungarikumokat.
A Helyi Értéktár Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatát ide kattitva érheti el.
A javaslattételi lapot ide kattintva töltheti le.