ukash nedir |
Önkormányzat

Elérhetőségei

Postacíme: 3763 Bódvaszilas, Kossuth Lajos út 21.
Telefonszám/fax: (48) 454-015; (48) 554-503
Weblap: http://www.bodvaszilas.hu/
E-mail cím: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

A Polgármester

Fülöp József

Telefonszám: (48) 454-015; (70) 382-4792
E-mail cím: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Életrajza:

(*1967) Magyar-történelem szakos tanár. Tanulmányai: 1973–1981: Körzeti Általános Iskola (Bódvaszilas); 1981–1985: I. sz. Ipari Szakközépiskola, Miskolc * érettségi; 1987-1991: Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger * magyar-történelem szakos ált. iskolai tanár; 1991–1994: Római Katolikus Egyházmegyei Teológiai Tanfolyam, Miskolc * hitoktató; 2003-2004: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar * Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga. Munkahelyei: 1985–1987: MÁV Gépállomás; 1987–2010: Körzeti Általános Iskola, Bódvaszilas; 2010-től Bódvaszilas község polgármestere.

Nős (1993), felesége Fülöpné Mihalik Mónika angol szakos nyelvtanár; gyermekeik: Áron (*1994), Antónia (*1996).

A Képviselők

  • Csontos Ferencné, alpolgármester
  • Hornyák Judit
  • Meleg Attila
  • dr. Mezei Ágnes
  • Stieber József
  • Tóth Sándor

Az Önkormányzat jelképe, a címer

Címertani leírása: Álló, csücskös talpú, kék színű katonai pajzs, amelynek mezejében ezüst rozmaringágak által kísért kétlevelű arany szőlőfürt lebeg. A pajzs alatt egy szalag helyezkedik el BÓDVASZILAS felirattal.

A címerábrázolás indokolása: A címer a község feudális kori pecsétjének az ábráját idézi, és ez által az önkormányzat jelentőségére, régi voltára utal. A jelkép megtartásával tiszteleg az ősök emlékezete előtt is. A szőlőfürt a mezőgazdaság fontosságát fejezi ki, míg a rozmaring a hagyományokra utal. 

 

Közérdekű információk

Naprakészen   i t t   érhetők el.

 

Bódvaszilasi Közös Önkormányzati Hivatal

 

Ügyfélfogadási idő:

  • Hétfő: 8.00–12.00 óra
  • Szerda: 8.00–16.00 óra
  • Péntek: 8.00–12.00 óra

Vezetője: Scsavnyiczki István mb. jegyző

Telefon: (48) 554-503

 

Igazgatási ügyintézők:

Telefonszám: (48) 454-015
E-mail cím: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
  • Drótos Alexandra
  • Kövesdi Ágnes

 

Pénzügyi ügyintézők:

Telefonszám: (48) 554-503
E-mail cím: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

  • Bakné Somodi Mária
  • Izsóné Domonkos Piroska
  • Krajnyák Otília
  • Oláhné Kerekes Angéla
  • Oláh Zsuzsa

 

Helyiadó-nyomtatvány

 

Települési Értéktár Bizottság

Bódvaszilasi Települési Értéktár Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei

2015. június 21-i nyilvános ülés

2016. június 26-i nyilvános ülés

Bódvaszilasi Települési Értéktár Bizottság által elfogadott helyi értékek és rövid bemutatásuk

 

1. A 18–19. századi szilasi Esterházy-uradalomhoz kapcsolódó épületek

A település virágkora a 17. század végén megszületett Esterházy-uradalom 18–19. századi működésére tehető. Ekkor számos, településtörténeti és településképi szempontból meghatározó épület jött létre (némelyik középkori/újkori előzményépítmény/épület átépítésével), ezek: a római katolikus templom hatszögletű erődfala (17/18. század), római katolikus templom és plébániaház (1772/73), Esterházy–Koós-kastély (1770 körül), uradalmi majorság a magtárral (1770 körül), számos, mára jelentősen átépített uradalmi épület (pl. serház, malom, szatócsüzlet, tisztviselői szállások stb.), illetve kegyúri engedéllyel épült református templom (1804).

2. Bódvaszilas népi építészeti emlékei

A település népi építészeti emlékei (lakóházak, gazdasági épületek, kútházak, kemencék, kerítések, présházak stb.) a felvidéki építészeti hagyományok tanúi. A legkorábbi – feltehetően 18. századi – épületek a település patakparti szalagtelkein álltak, ezek napjainkra több átépítésen estek keresztül, utóbb a 20. század fordulóján, amikor számos új lakóház épül az „amerikás” szilasiak megrendelésére. Ezt követően 1920 és 1938 között épülnek még a hagyományos építészeti elemeket őrző épületek, illetve röviddel 1950 után ezek már nem épülnek többé. A népi építészeti örökség részét képezik még a hagyományos formákat őrző szőlőhegyi présházak, pincék.

3. Bódvaszilas, mint járási székhely 1920 és 1938 között épült középületei

A település rövid ideig viselt járási székhely rangja (1920 és 1938 között) megkövetelte olyan középületek létrehozását, mely a járás egyes igazgatási funkcióinak adott helyszínt, illetve a székhelyközség szolgáltatásait szaporította. Ezek: járási főszolgabírói hivatal (ma posta, épült 1926 körül), körjegyzőségi hivatal (ma önkormányzati hivatal, ép. 1935–36), csendőrség (ma rendőrség, ép. 1926 körül), Őrangyal Gyógyszertár (ép. 1924 körül), cédulaház (ép. 1927).

4. Az alsó-hegyi barlangkutatás

A település északi határában található Alsó-hegy tudatos karsztkutatása 1911-ben indul meg, aztán 1927-ben szervezik az újabb Vecsembükki Expe­dí­ciót. Az 1960–70-es években végzett víz­föld­tani, földtani, barlangtani vizsgálatok, a Meteor barlangkutató táborok sorra hozzák az újabb és újabb eredményeket: új felfedezett barlan­gok, közöttük az 1961-ben feltárt Meteor-barlang, a Vecsembükki-zsomboly addig ismeretlen aknái, a karszt­források víznyomjelzéses adatai, újabb feltárt zsombolyok és barlangszakaszok. Mindannak az alap­ját, amit ma az Alsó-hegyről tudunk, azt ekkor térképe­zik fel, ekkor vetik papírra. Az alsó-hegyi barlangkutatás történetét ma legteljesebben az Esterházy–Koós-kastélyban rendezett kiállítás foglalja össze.

5. Az Alsó-hegy és a Dusa barlangjai és más karsztjelenségei

Bódvaszilason ma az Országos Barlangnyilvántartás adatai szerint 57 barlangot tartanak nyilván. A Gömör–Tornai-karszt (az Aggteleki- és Szlovák-karszt együttes) barlangvilága, így a Bódvaszilas határában emelkedő Alsó-hegy és a Dusa barlangjai is 1995-től az UNESCO Világörökség jegyzékén szerepelnek. A mészkőhegyek a barlangok mellett olyan sajátos formakinccsel rendelkeznek, amelyek egyedivé teszik a karsztot: töbrök (dolinák), víznyelők (ponorok), karsztforrások, ördögszántások (karrmezők) stb. Az Alsó-hegy karsztjelenségeit az 1999-ben kijelölt Alsó-hegyi Zsombolyos Tanösvény mutatja be.

6. A szilasi káposzta és a szilasi káposztás ételek

A 20. század elejére egy település szerte termesztett helyi fajta jött létre, ez a szilasi káposzta. A bódvaszilasi káposztatermesztést szinte minden család folytatta valamikor, egészen az 1960-as évek téeszesítéséig.
A termesztés leginkább a Szilas-patak két partján elterülő szántókon folyt: a Káposzta-kertben és a Kender-földön. A káposztából készült ételek Szilason is kiemelt szerephez jutottak a parasztság táplálkozásában: savanyították, tészta- és hús-ételek készültek vele. A káposztás ételeket népszerűsíti a Bódvaszilasért Baráti Kör évente, októberben megrendezett Káposztás Napja.

A Települési Értéktár Bizottság felhívása

Helyi Értéktár Bizottság

A települési értéktárba nemzeti érték felvételét bárki kezdeményezheti. A javaslatok beadása folyamatos, az első részhatáridő 2015. augusztus 1-je! A javaslatokat az alábbiakban letölthető adatlap segítségével lehet megtenni. A kinyomtatott és kitöltött adatlapot a Polgármesteri Hivatalban lehet beadni.

A magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet kimondja, hogy a nemzeti értékek adatait a települési, tájegységi és megyei értéktárakban, az ágazati értéktárban, a külhoni magyarság értéktárában, a Magyar Értéktárban, valamint a Hungarikumok Gyűjteményében az egyes szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni. A Települési Értéktár Bizottság szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza a településen fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjteményt és megküldi azt a megyei értéktárba.

Az értéktár bizottság munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket; félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének.

A helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba bárki írásban kezdeményezheti az adott érték fellelhetőségének helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteréhez, illetve a megyei közgyűlés elnökéhez címzett javaslatában, a rendelet által meghatározott formanyomtatvány kitöltésével. A Települési Értéktár Bizottság a hozzá beérkezett javaslatot megvizsgálja, és a megyei, tájegységi vagy települési értéktárak valamelyikébe való felvételéről az értéktár bizottság a javaslat benyújtását követő 90 napon belül dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti. Egyúttal a települési és tájegységi értéktáraknak a megyei értéktárba való megküldésekor az értéktár létrehozója javaslatot tesz arra, hogy mely nemzeti értékek felvételét javasolja a megyei értéktárba. A megyei értéktárban nyilvántartott értékek hasonló eljárás után bekerülhetnek a Nemzeti Értéktárba, amelynek nyilvántartásából választja ki a Hungarikum Bizottság a hungarikumokat.

A Helyi Értéktár Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzatát ide kattitva érheti el.

A javaslattételi lapot ide kattintva töltheti le.